2023. január 31-én megalakult és megtartotta első ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként fog működni. A Fórum üléseire negyedéves rendszerességgel kerül sor - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Már meghallgatható a Portfolio Csoporthoz tartozó Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának új adása, mely Futó Péterről, a Fundy korább tulajdonosáról, a Futureal Csoport alapító-társtulajdonosáról szól. Futó karrierútja több szempontból is érdekes: egyfelől, a rendszerváltás után úgy csinált jelentős vagyont édességipari vállalkozásból, hogy a családjától néhány évtizeddel korábban egy cukorka- és csokoládéüzemet államosítottak. Másfelől pedig, kevés modernkori magyar vállalkozás hagyott annyira látható nyomot Budapesten, mint ahogy azt a Futureál tette a Corvin-negyed kapcsán. Ebben a műsorban főleg erről a két bizniszről, édességiparról és ingatlanfejlesztésről volt szó, de Futó Péter beszélt arról is: miért hasznos számára, hogy aktív szerepet vállal szakmai érdekképviseleti szervezetekben, és hogy milyen minták alapján tudtak családi cégként sikerre vinni egy akkora vállalkozást, mint a Futureal Csoport.
A koronavírus már most is hatással van a magyar gazdaságra, az iparvállalatoknál alkatrészhiány alakult ki – mondta a Portfolio kérdésére Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
Afrika országai legtöbbször a polgárháborúk, a menekültek vagy más társadalmi, gazdasági problémák kapcsán szerepelnek a hírekben, noha közel sem lehet minden ottani országot egy kalap alá venni. Jó példa erre Marokkó, ami azt a célt tűzte maga elé - konkrét tervekkel alátámasztva -, hogy néhány éven belül infrastrukturális és kereskedelmi fejlesztéseinek köszönhetően felvegye a versenyt Európával. A kijelentéssel kapcsolatban egészen addig mi is szkeptikusak voltunk, amíg meg nem láttuk élőben a marokkói Tanger Med II kikötőfejlesztési projektet, ami tavaly óta nemcsak Afrika, hanem a Földközi-tenger legnagyobb kapacitású kikötője is egyben.
Több új városrészközpont is kinőhet a földből a következő években, hiszen óriási projektek kezdődtek meg, vagy vannak a tervezőasztalon városszerte. Ezek a projektek akkor lehetnek igazi központok, ha az oda települő vásárlási, szórakozási, kulturális funkciókkal lehetővé teszik, hogy az ott élők helyben is megkapjanak mindent, amit keresnek. Ez nem mindig egyezik a befektetői tervekkel, ezért érdemes átgondolt és összehangolt tervekkel segíteni a munkájukat. A most zajló legnagyobb budapesti projektekről, a többközpontú városok kialakulásáról, azok lehetséges előnyeiről szólalt meg három, városfejlesztésben érdekelt szakértő.
Sokat beszélünk arról, hogy Magyarország egyes térségei között mekkora szakadékok vannak akár a jövedelmek, akár az ingatlanárak tekintetében. Ezzel szemben nyugati szomszédunkra, Ausztriára egy magas fejlettségű, kiegyenlített országként tekintünk, noha a lakásárak szempontjából ott is jelentős különbségeket láthatunk. Az alábbiakban térképek segítségével mutatjuk meg, hogy Ausztria egyes régióiban milyen lakásárak jellemzők a Raiffeisen által elkészített Immopreisatlas alapján.
Ma nyitja meg kapuit a Millenárison megrendezésre kerülő Lakás 2019 Kiállítás, ahol több tucat kiállító várja az új és használt lakások iránt érdeklődőket. A Portfolio Ingatlan legutóbbi felmérése szerint tízből hat ingatlanszakértő úgy véli, hogy a budapesti új lakások ára az idei év során is 10 százalék felett emelkedhet, a megyeszékhelyeken azonban a többség 10 százalék alatti áremelkedésre számít. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy mennyivel nőtt a budapesti új lakások átlagára a 2016. január 1-jén bevezetett CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa indulása óta és milyen okok vezettek a mostani árszintekhez.
A címben szereplő kérdést egyre többször teszik fel mind a lakásvásárlás, mind az eladás előtt állók. Egy rosszul időzített értékesítés vagy vásárlás ugyanis százezreket, de akár milliókat is jelenthet a gyorsan változó piacon. Bár az utóbbi időben egyre többen várják azt, hogy hamarosan megáll az áremelkedés, egyelőre a szakértők szerint csak a drágulás ütemének lassulása várható. Ezúttal tíz lakáspiaci szakértőt kérdeztünk meg az árak, a kereslet, a hitelfelvételi és befektetői hajlandóságról és arról, hogy vajon milyen mértékben alakíthatja át a júliustól életbe lépő falusi CSOK a községek lakáspiacát.
Bár egyre többször halljuk és használjuk a proptech szót, sokan még mindig egy meglehetősen új kifejezésként tekintenek rá. Az ilyen témájú konferenciák közönségének soraiban meglehetősen kevesen vannak, akik már 5 éve is tudták, hogy mit is jelent a kifejezés. A proptech cégek száma azonban ma már világszerte meghaladja a 6 ezret, és az országok felében, mintegy 100 országban működik legalább egy, kimondottan a proptech-hez köthető cég.
Rengeteg becslés, ötlet, spekuláció látott napvilágot az utóbbi időben azzal kapcsolatban, hogy a lakásárak miként alakulhatnak a következő években. Van, aki szerint küszöbön az összeomlás, míg mások - elsősorban a CSOK-kal kapcsolatos legújabb programok hatására - az árak további drasztikus emelkedésére számítanak. Mi lehet az igazság, összeomlás vagy az árrobbanás? Szakértők segítségével elemezzük a helyzetet.
A nemrég bejelentett demográfiai csomag kapcsán már megvizsgáltuk, hogy ez milyen új lehetőségeket termet a lakásvásárlás során, most pedig hat élethelyzeten keresztül néztük meg, hogy kinek jelentenek valódi segítséget a támogatások és milyen hatással lesz mindez az árak és a kereslet alakulására. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy a törvény részletei még kidolgozás alatt állnak, így egyáltalán nem biztos, hogy végül valóban így kerülnek bevezetésre.
Számos mutatóban újabb rekordok születtek tavaly a budapesti irodapiacon. Az év második felében soha nem látott mélységbe süllyedt az üres területek aránya, miközben gőzerővel épültek és épülnek az újabbnál újabb irodaházak. Ezzel párhuzamosan a kereslet is erősödik, egy év alatt 535 ezer négyzetméterre emelkedett a bruttó bérbeadás volumene. A piaci kilátásokról Pados Gergellyel, a Cushman & Wakefield ügyvezető igazgatójával, Szántó Tamarával MRICS, a Cushman & Wakefield irodabérbeadási vezetőjével és Hegedűs Orsolyával MRICS, a Cushman & Wakefield piackutatási részlegének vezetőjével beszélgettünk.
Az ingatlanalapok által kezelt vagyon összege már 2017 végén elérte az 1000 milliárd forintot Magyarországon, tavaly év végén pedig már az 1500 milliárd forintot is meghaladta, ezzel (25 százalékos részesedéssel) mostanra az ingatlanalapokban van a legtöbb vagyon a hazai befektetési alapkategóriák közül. Hogy milyen szempontok játszanak szerepet az alapkezelői döntésekben, milyen várakozásokkal tekinthetünk a következő időszak ingatlanpiacára, arról dr. Tóth Nándorral, az OTP Ingatlan Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
A tavalyi év elején a CPI Property Group megvásárolta a Pólus és a Campona bevásárlóközpontot, de a cseh ingatlanbefektető magyarországi portfóliójában számos irodaház is szerepel. A cég legjelentősebb lépése az elmúlt évben az volt, hogy a Tokiói, Dublini és Zürich-i Értéktőzsde jóváhagyta a belépését a kötvénypiacra, így a jövőben onnan is gyűjthetnek finanszírozást. Magyarországon viszont kétségtelen, hogy a Campona teljeskörű felújítása és közel 30 ezer négyzetméterrel történő bővítése tartja lázban a piacot, melynek részleteiről Gereben Mátyással, a CPI Ingatlan Csoport magyarországi részlegének Country Managerével beszélgettünk.
Öt év masszív lakáspiaci emelkedés után már meg sem lepődünk azon, hogy egyre több belvárosi lakás négyzetméterára éri el az 1 millió forintos lélektani határt, ráadásul ez mostanra nemcsak az eladók optimista képzeletében jelenik meg, hanem egyre gyakrabban a vásárlói kereslettel is találkozik. Egyesek szerint már erősen közelítjük a piac tetejét, míg mások semmi akadályát nem látják a további töretlen áremelkedésnek. Az igazság valahol a kettő között lehet, éppen ezért megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak az árak, a kereslet, az új projektek vagy a hitelezés terén 2019-ben.
Vajon városi legenda a 6 százalékos irodapiaci prime yield? És miért jó ötlet mégis olyan alternatív ingatlanbefektetésekben gondolkodni, mint a magánkollégium? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója, aki arról is beszélt, vajon mitől függ, hogy meddig tart a piac szárnyalása.
13 milliárd dollár fizetnek érte.
Az egészségügyi rendszer átszervezésére van szükség.
A technológiai háború újabb fejezete.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
